A túlfeszültség védelemről
Külső védelem, belső védelem, túlfeszültség védelem
A teljes védelem a következő részekből áll össze:
- Külső védelem:
az épületen elhelyezett felfogó, levezető és földelő rendszer. Ez közvetlen villámcsapás esetén a villámcsapás egyik felét levezeti a rendszeren keresztül a talajba, mellyel védekezünk a közvetlen gyújtó és romboló hatások ellen. Itt fokozott figyelmet kell fordítani a besorolásból adódó villámvédelmi fokozat megvalósítására. A megfelelő minőségi anyagok alkalmazása,a tűzi horgonyzott anyagokat kell előnyben részesíteni. A felfogó és levezető rendszer távolság tartása az épülettől, a vizsgáló összekötő és a földelő vezető mechanikai védelme is nagyon lényeges.
vagyis a villámhárító, amely megvédi házunkat a villám romboló (tűzgyújtó) hatásától.
A villámhárító feladata, hogy a villámot felfogja és gyújtóhatás-mentesen, biztonságos áramúton a földbe levezesse.
Tűzvédelem szempontjából a külső villámvédelem nélkülözhetetlen! Ha nincsen villámhárító felszerelve az épületre, akkor a gyúlékony, tűzveszélyes anyagokból készített szerkezeteket egy közvetlen villámcsapás magas talpponti hőmérséklete, és a szétfröccsenő izzó anyagszemcsék tűzgyújtó hatása meggyújthatja és ennek következtében az épület leéghet. Ez azt jelenti, hogy kisfogyasztókra, családi házakra külső villámvédelmet csak abban az esetben nem kell felszerelni, ha az ide vonatkozó szabvány megítélése szerint az épület kedvező természetes villámvédelmi adottságaira tekintettel azt nem írja elő. A külső villámvédelem azonban nem tudja megvédeni az épületben lévő túlfeszültség-érzékeny villamos és elektronikus berendezéseket a villám másodlagos romboló hatásaival szemben!
- Belső védelem:
a villámcsapás azon részét, mely átjut a külső védelmen, a belső védelemnek kell levezetnie, induktív, kapacitív hatások, átkötések, EPH kialakítások részét képezik a védelemnek.
A belső védelem kiépítése megakadályozza a villámáram épületbe behatolását és épületen belüli rombolását. Hatásosan véd mind az épületet ért közvetlen villámcsapáskor, mind az épület környezetében bekövetkezett közeli villámcsapáskor is, továbbá véd akkor is, ha a villámcsapás a kis, vagy középfeszültségű energia elosztó hálózaton át vezetett áramimpulzusként akar behatolni az épületbe. A belső villámvédelem fontos eszköze az EPH csomópont: ami a villámcsapáskor fellépő villámhatások elleni „villámvédelmi potenciálkiegyenlítést” biztosítja. Ennek eszköze (általában a fogyasztásmérő előtti) EPH csomópont kialakítása, ami a túlfeszültség-érzékeny elektronikus berendezések biztonságos védelmének nélkülözhetetlen feltétele.
- Túlfeszültség védelem:
a külső hálózatokon keresztül is be tudnak jutni az épületbe veszélyes mértékű túlfeszültségek, ezek ellen a több lépcsős megoldások jelenthetnek megfelelő védelmet. Az erősáramú hálózat védelmét a fogyasztásmérő előtt kell kezdeni "B" (/sinre-szerelheto-modularis-keszulekek/tulfeszultseg-levezetok/b-levezetoosztaly) illetve "B" + "C" (/sinre-szerelheto-modularis-keszulekek/tulfeszultseg-levezetok/b-c-levezetoosztaly) fokozatú védelemmel. A mérő utáni elosztó táblánál a "C" (/sinre-szerelheto-modularis-keszulekek/tulfeszultseg-levezetok/c-levezetoosztaly) fokozatú védelmet kell alkalmazni. A védett fogyasztó előtt pedig a "D" (/hosszabitok-elosztok/tulfeszultseg-levezetos-hosszabbitok) fokozatú védelmet kell alkalmazni. Az EIB rendszerek busz vezetékeinek védelmének is "D" fokozatúnak kell lennie. Ugyanezen elv alapján a gyengeáramú (telefon, tv kábel) hálózatnak a többlépcsős védelméről is gondoskodni kell.
-
Hasznos tanács:
Azonos termékcsaládból célszerű felépíteni a többlépcsős védelmet. A védelem kompletten csak komplett védelmi rendszer kiépítésével hatékony, a rész védelem nem hatékony. Különböző termékeket árulnak a kereskedelemben, ezért célszerű meggyőződni, a vásárolandó terméken fel van-e tüntetve az áram és feszültség hullám értéke.